ANGOL általános és
középiskolásoknak

Kétszintű angol nyelvi érettségi

Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait a négy nyelvi alapkészség terén (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség) megvalósítani.

A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, gerincét a négy nyelvi alapkészség mérése alkotja, és az össz pontszámon keresztül ad képet a vizsgázó idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájáról. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját. A nyelvi elemek értését az olvasott és hallott szövegértési feladatokban közvetett módon, a beszéd- és íráskészséget mérő feladatokban pedig közvetlenül mérjük. A nyelvtani és lexikai kompetenciát egy külön vizsgarész keretében célzottan is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsgaszintek az Európa Tanács skálájának két-két nyelvi szintjét fogják át: középszinten az A2-B1 szinteket, emelt szinten a B2-C1 szinteket.

Angol érettségi előkészítő

Ha az érettségi vészesen közelít, akkor sem kell aggódnod, nincs okod a pánikra. Az érettségi előkészítő nyelvtanfolyamon leveszem a válladról az önálló felkészülés terhét. Nem kell kétségbe esned! Az órákon célirányosan olyan feladatokat oldunk meg és gyakorlunk, amelyek segítségével nem érhet meglepetés a nagy napon.

Mindennapos élethelyzetek, szituációk gyakorlása

A tizenévesek angol vizsgájánál nemcsak a nyelvtudás, de a tájékozottság is sokat nyom a latba. Rengeteg hírt, cikket használnak az érettségiben is, ezért fontos, hogy rendelkezzenek a fiatalok a nyelvtudáson felül valamilyen általános műveltséggel, vagyis hogy tudják, mi történik a nagyvilágban és miért. Ha nincs elképzelésük arról, amiről a szövegértési feladat szól, nem tudják helyesen megoldani! Amit magyarul sem tudnak és értenek, arról angolul hogyan tudnának számot adni?

A szóbeli vizsga is új struktúrát kap, három feladatból áll, melyek mindegyike másképp méri a kommunikációs képességeinket. Az elsőben beszélgetnünk kell a vizsgáztatóval, elmondani a véleményünket bizonyos témákról, például mi a jobb, városban vagy vidéken lakni stb.
A második feladat új, és meglehetősen komoly kihívást jelent; itt érvelnünk kell a megadott alapgondolat mellett vagy ellen, melyre a vizsgáztató ellenérvekkel válaszol, így meg is kell tudnunk védeni az álláspontunkat. Ez magyarul is nehéz lehet sokaknak, hát még idegen nyelven… A harmadik feladatban képanyag alapján kell összefüggően beszélnünk, de a témák itt is előzetes ismereteket várnak el tőlünk. Minden diák megkapta azt a kilenc nagy témakört, amelyeken belül a kérdések várhatóak, ezeknek nézzünk utána, jó előre alakítsunk ki saját gondolatokat, hogy egyáltalán magyarul mit mondanánk róluk. Ott ugyanis már nem lesz idő arra, hogy egy saját álláspontot tákoljunk össze. Ha viszont előre összeszedjük a gondolatainkat, megfogalmazhatunk angolul is bizonyos paneleket, fordulatokat, típusmondatokat, melyeket beleszőhetünk a szövegbe, de utánanézhetünk az elengedhetetlenül szükséges idegen szavaknak is. Tehát a beszédkészség fejlesztés is fontos, mert a kiegyensúlyozott beszélgetés folytatása szintén nehéz feladat magyar nyelven is. Mikor szóljunk közbe, hogyan fűzzük a mondanivalónkat? Magyarul nem kell szigorúan megtervezni, hogy mit és milyen sorrendben akarunk mondani, de angolul ez elengedhetetlen! A beszédkészség-fejlesztés az íráskészséget is elősegíti, a szövegértési feladatok pedig az olvasott és hallás utáni szövegértést is elősegítik.

A szövegírás feladatnál nem klasszikus esszét, hanem ún. tranzakciós szövegeket kell alkotnunk, tehát például jelentkezési levelet kell írnunk egy megadott állás betöltésére, és ehhez megadják, milyen elemeknek kell szerepelniük a levélben. Ezeket kell tehát a saját szavainkkal megjelenítenünk az írásunkban, természetesen ügyelve a megfelelő formára és stílusra. A témák ismét csak mai és élő szituációk; álláskeresés, újságcikkekre való reagálás, iskolai lapba írt cikk, ahol a véleményünket kell leírnunk egy témáról, e-mailek, feljegyzések, sms-ek – minden, ami a mai világban szükséges lehet. Figyelembe kell vennünk, kinek írjuk, és legfőképpen legyünk tekintettel arra, hány szóban kell megalkotnunk a szöveget. Általában 120-200-250 szavas írásokat várnak el tőlünk, ezért előzőleg gyakoroljunk, hogy a “tollunkban legyen”, körülbelül mekkora is egy 200 szavas szöveg és “érezzük”, mekkora terjedelemben mozoghatunk a szöveg felépítésekor.

Most még van lehetőséged beiratkozni az érettségi előkészítő nyelvtanfolyamra! Az utolsó alkalommal próba érettségi vizsgát tartunk, amivel lemérheted a tudásszintedet.

Fontos!! A középfokú nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi megfeleltethető egymásnak. Ha az emelt nyelvi érettségi minimum hatvan százalékosra sikerül, akkor az iskola igazolja a középfokú nyelvvizsga teljesítését. Azonban a középfokú nyelvvizsga összességében könnyebb, mint az emelt szintű érettségi, tehát érdemesebb az angol kétszintű érettségi előtt,inkább középfokú nyelvvizsgát tenni.

Angol Kétszíntű érettségi felkészítés során átnézzük:

Az angol szóbeli részhez:

• kérdéscsoportokat és mintaválaszokat a szóbeli elbeszélgetéshez mintaszituációkat
• képleírási feladatokat
• önálló témakifejtési feladatokat
• tematikus szólistát az adott témához

Az angol írásbeli részhez:

• Szövegértési feladatokat
• Nyelvhelyességi gyakorlatokat
• Hallás utáni feladatokat
• Íráskészséget mérő feladatokat

Többletpontok az egyetemi/főiskolai felvételin

A felvételi eljárás során többletpont adható legfeljebb két államilag elismert egynyelvű vagy kétnyelvű, C típusú, legalább középfokú nyelvvizsgáért, illetve a felsőoktatási szakcsoport által előírt vizsgatárgyakból tett, legalább közepes minősítésű, emelt szintű érettségi vizsgáért.

2005-től az államilag elismert egynyelvű vagy kétnyelvű középfokú “C” típusú nyelvvizsga-bizonyítvány után 7 pont számítható be.

Az államilag elismert egynyelvű vagy kétnyelvű felsőfokú “C” típusú nyelvvizsga-bizonyítvány után 10 többletpont jár és ezt mindenképp megkapja a jelentkező, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási szakra jelentkezik. (Már az A illetve B típusú nyelvvizsgáért is kapható többletpont ld. Felvételi tájékoztató)Ha a nyelvvizsgát és az emelt szintű érettségi vizsgát ugyanabból az idegen nyelvből szerezte a jelentkező, csak az egyikért kaphat többletpontot a felvételi eljárás során.